Csakúgy, mint más rágcsálóknál, a versenyegerek esetében is hasmenést okozhat az étrend átmenet nélküli megváltoztatása. A hasmenésnek ennél azonban jóval súlyosabb okai is lehetnek, például Tyzzer-kór, melyet a Bacillus piliformis baktériumok okoznak. A Tyzzer-kór főleg a tenyészet fiatal egyedeit megtámadva gyorsan terjed, és sok állat elpusztulását okozza. A fertőzés általában egy új állattal kerülhet be a tenyészetbe, amelyen ugyan nem látszanak a tünetek, de a baktériumot magába hordozza, és ürülékén keresztül terjeszti. A hasmenéstől szenvedő versenyegerek tartása púpos, étvágyukat elveszítik. A kezelés módja nagyban függ a hasmenés okától. Az állatorvos többnyire a kiszáradás megelőzésére folyadékterápiát, a fertőzés leküzdésére pedig antibiotikumokat javasol.

Egyéb gyakori betegségek

Egy másik, valószínűleg genetikai eredetű betegség okozza a nőstények szaporodószerveiben gyakran kialakuló daganatot. Ez általában az állat aktív szaporodásának végén, úgy 2 éves korában következhet be. Az idősebb versenyegerek betegsége a cukorbetegség és az azt követő veseelégtelenség, amelyre különösen a kórosan túlsúlyos egyedek fogékonyak. A tünetek mindkét esetben hasonlóak: a beteg állat jóval többet eszik, mint egyébként, később testtömegcsökkenés is tapasztalható. Mivel a betegség gyógyíthatatlan, az állatot jobb elaltatni, hogy megkíméljük a további szenvedéstől. A versenyegerek könnyen fertőződnek légzőszervi megbetegedésekkel, így például közönséges emberi náthával is. Nem is maga a vírus, hanem az azt kísérő Streptococcus baktériumok jelentenek veszélyt számukra. Egyetlen náthás versenyegér megfertőzheti az egész csapatot, tüneteik hasonlóak lesznek, mint a náthás embereké. Néhány napon belül állapotuk javulni kezd, bár az orruk még egy darabig el lesz dugulva. Egy papírtörlőre cseppentett légzéskönnyítő oldat, amelyet felfüggesztünk a terráriumba, sokat segíthet a problémán.

Bár az összeszokott csapat tagjai között verekedések viszonylag ritkák, ha mégis előfordulnak, a gyengébb egyedet el kell különítenünk. A látható sérüléseket antibiotikus kenőccsel kezeljük, hogy az esetleges felülfertőzések kockázatást csökkentsük. A túl népes családokban gyakoribbak a verekedések, ezért a nagyobb csoportokat érdemes megosztani. Állataink a terráriumból kivéve véletlen baleset áldozatává is válhatnak, de akár a rácsos mókuskerékben is lábtörést szenvedhetnek. Ha táplálékukban a napraforgómagvak mennyisége meghaladja a 10%-ot, még inkább növekedni fog a törések veszélye, hiszen ez tünetmentes kalciumhiányt okozhat. Az egyszerű töréseket az állatorvos könnyen sínbe teszi, a törött csontok pedig könnyen összeforrnak. A kötést legalább két hétig kell a lábon tartani.

Rohamok

A mongol versenyegerek különösen hajlamosak az epilepsziára. A két hónapnál idősebb egyedek bármikor rohamot kaphatnak, ezek 6 hónapos korukban a leggyakoribbak. Ismételt vagy sokáig tartó kézben tartás is előidézhet epilepsziás rohamot. Ennek lehetséges oka a ragadozók elkerülésére irányuló viselkedésforma lehet, hiszen a meglepődött támadó ilyenkor esetleg otthagyja zsákmányát. A rágcsáló ezután magára hagyva hamar magához tér. Megfigyelések szerint a rohamok különösen bizonyos vérvonalakból származó állatoknál gyakoriak, és a beltenyésztés is csak ront a helyzeten,