Főoldal
Kutyák
Nyulak
Hörcsögök
Tengerimalacok
Patkányok-Egerek
Ugróegerek
Csincsillák
Mókusok
Háziállatok
EXTRÁK!!
Képeslapküldő
Állatos Játékok
Tölsd fel a te házi kedvencedet
EXTRÁK!!
Hírek
Chat
Vadállatok
www.vadallatok.hu
Állatos játékok
Adatlapok
Életrajzok
Veszélyben
Képtár
Képtár
Cicák
Viccek
Linkek
Copyright © www.vadallatok.hu 2007 - 2008 Minden jog fenntartva!
Kapcsolat
Google
 
Nyulak fajtái
Fajták 2. oldal

Míg a legtöbb nyúlfajtának más emlősállatokhoz hasonló szőre van, az Angóra inkább gyapjas. A szőrzet szerkezete teljesen különbözik a többi nyúlfajétól, mert az Angóra aljszőrzete (vagy gyapjúszőrzete) nem rövidebb a fedőszőröknél, hanem hosszúra nőve azokkal keveredik. Az Angóra az egyik legrégebben kialakult fajta, valószínűleg már az 1600-as években tartották Nagy-Britanniában. 1723-ban már Németországban is megjelentek, ahol aztán újabb változatait tenyésztették ki. A nevét onnan kapta, hogy Törökországból származó más háziállatok (macskák és kecskék) hosszú szőrű változatait is így nevezték.
  A hagyományos angol forma 2,7 kg-os, és bár kevesebb gyapja van, mint más változatoknak, ennek minősége sokkal finomabb. A Francia Angórák körülbelül 3,6 kg-ot nyomnak, a németek pedig mintegy 4 kg-ot. Ez utóbbiaknak a szőrét nem vágják, mint az Angolét, hanem tépik.
  Ez a különleges bunda megkülönböztetett figyelmet is igényel. Nem lehet őket hagyományos padlózatú ketrecben tartani, csak rácsos aljúban, máskülönben az alom a szőrzetbe ragad, és később már szinte lehetetlen a gubancoktól megszabadulni. Fürdetni sem szabad őket, legyen bármennyire is piszkos a bundájuk. A szőrzet, éppen a sűrűsége miatt, nagyon nehezen szárad ki, ha egyszer benedvesedett, az állat veszélyesen lehűlhet. Még ha ki is szárad a bundája, nagy valószínűséggel összetapad, filcesedik.
  A szőrzet sűrűsége más problémákat is okozhat, például a meleg nyári hónapokban, amikor megnő a hőguta veszélye. Ezért, ha nem a szőre miatt tartunk Angórát, inkább nyírjuk meg háromhavonta, ennyi idő alatt ugyanis körülbelül 7,5 cm hosszúra nő. A szőrzet rövidre vágásához ne használjunk hegyes ollót.
  Egy év alatt egyetlen Angóra majdnem 1 kg-nyi gyapjút növeszthet, bár az Angol Angórák nemigen lépik túl a 340 g-ot. Az Angórák hagyományos változata fehér, piros szemű, de ezen kívül még vagy egy tucat más színben is létezik. Ezek között vannak egyszínűek, mint a Fekete vagy Kék, de a Csincsilla és a Füstszínű változatok szőrszálainak vége például sötétebb, mint a tövük. Ettől változik meg a kinézetük mozgás közben, vagy fésülés után.
  Az egyes országok más és más változatokat fogadnak el. Maga a fajta a tenyésztői körökben rendkívül népszerű, hiszen annak ellenére, hogy a vele való foglalkozás időigényes, a kiállítási bírálatok kellően jutalmazzák a fáradozást.

Az orr körüli szőrzet jobban mutatja a változat valódi színét, mint a halványabb testszőrzet. A fiatal Angórák általában sötétebb árnyalatúak, mint szüleik.
A Belga nyúl megnyúlt, elegáns formái a mezei nyúléra emlékeztetnek, pedig ez a fajta is az üregi nyúl leszármazottja.
A Beveren sűrű bundáját 2,5 cm-nél is hosszabb puha szőrszálak alkotják. Testtömege általában 4 kg körül van. A képen egy kék változatot látunk.
BLANC FAJTÁK
Ezen a Blance de Mouchat bakon jól megfigyelhető a szakálla, azaz az áll alatti bőrredő. A felegyenesedő fülek V alakot formáznak, és akár a 18 cm-t is elérhetik.

ANGÓRA

E Füstszínű Angol Angóra színezetében jól látszanak a külömbségek, amelyek gyapjában a változó mennyiségű festékanyag okoz.
Lap tetejére
BELGA NYÚL

Elsőként egy 1874-es brit tenyészszemlén jelent meg, de hamarosan meghódította az Egyesült Államokat. A hagyományos változat az Aguti, melynek színezete a mezei nyulakéra emlékeztet, bár gondos kiválogatás és tenyésztés eredményeként jött létre ez a meleg mogyorószínű, néhol feketével cirmos szőrszálakból álló bunda.
A Black-and-Tan forma vörhenyes színe csak a hasoldalon jelentkezik. Létezik piros szemű albínó forma is, amely például Nagy-Britanniában rendkívül gyakori. A szőrzet sima, fényes, testhez simuló, ezáltal is kihangsúlyozza ennek a fajtának az izmos testalkatát. Testtömegük körülbelül 4 kg.

Ez a fajta arról az Antwerpen közeli belga városról kapta a nevét, ahol kitenyésztették. A hagyományos színezete kék. 1915-ben bekerült Nagy-Britanniába is, majd onnan az Egyesült Államokban, ahol először Sitkának nevezték. Ma már több színváltozata is van, például Piros és Kék szemű, Fehér, Fekete és Csokoládé. Az egyik legújabb változata az Akác, amelyet a 80-as években tenyésztettek ki Nagy-Britanniában, és a sötétebb színű, pöttyös változatok, melyeket egyesek külön fajtának tekintenek.

Mindhárom mai Blanc fajta Európából származik. A fehér bundájú nyulak csoportjának legrégebbi tagját, A Blanc de  Hototot elsőként 1902-ben tenyésztették ki, és egyebek között többszínű fajtákat, pl. a Hollandot is felhasználtak a kialakításhoz. A Blanc de Hototot felismerhetjük fekete szemgyűrűiről és szempilláiról, testsúlya általában 4 kg, testalakja jellegzetesen szögletes és törpe formái is léteznek.
  A Blanc de Bouscatot a franciaországi Gironde környékén tenyésztették ki az 1900-as évek elején, az Angóra és az Óriás Belga Albínó kereszteződésével, de ősei között megtalálható az Argente Champagne is. Jóval nagyobb testű a Blanc de Hototnál, a bakoknál nagyobb termetű anyák a 7-kg-ot is elérhetik. A Blanc de Bouscat színe teljesen fehér, sűrű szőrzete azt a benyomást kelti, mintha itt-ott zúzmarás lenne; ez a legalább 3 cm hosszú, a szőrzetben elszórtan található fedőszőröknek köszönhető. A fajtát megismerhetjük jellegzetes kerek és széles fejalakjáról is.
  A Belgiumban kitenyésztett Blanc de Termonde és a Belga Óriástól származik. Mérete kb. azonos a Blanc de Hototéval. Teste kissé megnyúlt, szemei rubinvörösek, szőrzete rövid, selymes.

BEVEREN
Következő oldal: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7,
Gondoltad volna?