A kutya, saját módszereit használva, rendszerint tisztán tartja magát úgy, hogy hempereg a földön, vakarózik, dörgölőzik, szőrcsomókat rág, vagy nyalogatja magát. Mivel nagyon szeret sárban, vagy még rosszabb dolgokban hemperegni, előbb-utóbb a szobánkba is belopakodhat a kellemetlen szag. Itt az idő a fürdetésre! Hacsak nem lett sáros vagy bűzös időközben, általában elég a kutyát pár havonta egyszer megfürdetni (bár néhány fajtát, tenyésztőik szerint egyáltalán nem szabad fürdetni). A trópusi és a szubtrópusi országokban a kutyákat gyakran hetente vagy kéthetente fürdetik, hogy csökkentsék a kullancsok által terjesztett betegségek kockázatás. A száraz sár könnyen lepotyog a rövid szőrű fajtákról, de a fürdetés megszünteti a hosszan tartó bűzt. A nagyobb testű kutyákat lehet fürdőkádban fürdetni, de jobb, ha egy régi gyerekkádat használunk. A legjobb megoldás persze, ha a szabadban fürdetjük a kutyát. Használjunk meleg (nem forró) vizet, baba- vagy gyógy-sampont, de semmi esetre se mosószert! Speciális kutyasampon is kapható: az élősködők elleni gyógysampon mellett mindenféle más is, amit az állatorvos bőrbetegségek kezelésére ír fel. Próbáljuk meg ezt az élményt szórakoztatóvá tenni, és ha lehet, viseljünk vízhatlan ruhát. A kutya hátsó felénél kezdve szappanozzuk be jól a szőrzetet, és gyengéden masszírozzuk előrefelé haladva a testét. Vigyázzunk, hogy a hab ne kerüljön semmilyen nyílásba, főleg ne a szemekbe. Alaposan öblítsük le a kutyát a fejénél kezdve, hátrafelé. Különösen figyeljünk a mellső és a hátsó lábak közötti területre, ahol a megmaradt sampon bőrirritációt okozhat. Fürdetés után a kutya legszívesebben jól megrázná magát, de próbáljuk előbb megtörölni. Használjunk szarvasbőrt és törölközőt a rövid szőrű fajtáknál. Hosszú szőrű kutyák esetében pedig használjunk törölközőt, úgy, hogy kipréseljük a vizet a szőrzetből, mert ha dörzsöljük, a szőr összecsomósodik. A terrierek nagyon szeretik, ha durva szőrű törölközővel dörzsöljük végig őket. A tacskók, vagy más rövid lábú fajták hajlamosak a megfázásra, ha sokáig hidegben van a hasuk, ezért nagyon fontos mielőbb megszárítani őket. A durva törölközős dörzsölés után hajszárítóval folytassuk a szárítást, de csak rövid ideig és alacsony fokozaton. Figyelni kell arra, nehogy a kutya megijedjen a szárítótól, ezért csak fokozatosan szabad hozzászoktatni. Ha már száraz a kutya, ne lepődjünk meg, ha azonnal hemperegni kezd a földön, hogy ismerős szagokkal borítsa be magát.