Háziállatok
Vadállatok
Copyright © www.vadallatok.hu 2007 - 2008 Minden jog fenntartva!
Nagy méret- és formabeli különbségeik ellenére a kutyáknak megegyeznek az alapvető genetikai és élettani tulajdonságaik.
A kutyák futáshoz alkalmazkodott izomzattal, végtagszerkezettel és keringési rendszerrel rendelkező négylábú emlősök. Harminckilenc pár kromoszómájuk van ( az embereknek huszonhat), 319 csontból álló csontvázuk és 42 felnőttkori foguk, amelyek tökéletesen idomultak a hús aprításához és tépéséhez. Végtagszerkezetük és izomzatuk lehetővé teszi számukra, illetve vad őseik számára, hogy fáradság nélkül huzamosabb ideig tudjanak futni lábujjaikon. Szívük és tüdejük energikus testük vérrel, illetve oxigénnel való ellátása érdekében aránylag nagy. Röviden: a természet a kutyákat ragadozóknak teremtette.
Az előteljes Elhoundnak (balra fent) az időjárási viszontagságától védő sűrű bundája van, nem úgy, mint a shar peinek (jobbra fent), amelynek laza bőrredőiés nagyon vékony, egyenes szőrű bundája van.
A kutyák testmérete széles skálán mozog: az ír farkaskutyának például egyméteres a marmagassága, míg a csivava 12 cm-re magasodik a földtől. Szőrük színe és vastagsága is igen sokféle - a gyönyörűre nyírt afgán agártól, a szinte szőrtelen mexikói kopaszkutyáig. Szelektív pároztatással az ember több jellegzetességét megváltoztatta a kutyáknak. A németjuhász ( amely a legközelebb áll a kutya rókaféle őséhez) egy jól kiegyensúlyozott kutya: hosszú szőrű bundája van, jó izomzatú végtagokkal rendelkezik, amelyek hosszabb futásokra elegendő erővel látják el. Hosszú a pofája, és fogaival jól megtudja ragadni áldozatát. Más fajok viszont kevésbé szerencsések. A buldogoknak például görbe lábuk és nyomott pofájuk van, illetve légzési nehézségekkel találkozhatunk náluk; az ír szetterek egy gyógyíthatatlan, örökletes szembetegségre hajlamosak, míg a King Charles spánielek 50 %- kal nagyobb eséllyel lesznek szívbetegek öt éves korukra, mint a többi kutyafajta.
Az ír farkaskutyák a legmagasabbak
A csivavák a világ legkisebb kutyái
Néhány kivételtől eltekintve minden kutya testét egyenes vagy hullámos szőr borítja. A szőrhagymákhoz kicsiny izmok tapadnak, amelyek stressz hatására felállítják a szőrszálakat. Ezenkívül az orr körül érzékeny tapintószőrök alkotta bajusz helyezkedik el.
A kutyák szőrzete más háziállatokéhoz képest változatosabb. A szőrzet jellege jól mutatja a fajta földrajzi származási helyét. A kutyáknak háromféle szőrtípusa van, az ún. koronaszőr (főleg a nyak, a hát, a comb tájékán található), a fedő vagy védőszőr, valamint az aljszőr vagy pehelyszőr. A szőrzet stílusát e három típus aránya, vastagsága és eloszlása határozza meg. Az egyes szőrtípusok sűrűsége a különböző fajtáknál szintén nagy változatosságot mutat. A hosszú, meleg bunda elterjedt az Észak-Ázsiából származó fajtáknál, pl. a pekinginél (amely teljesen eltér az afrikai származású, vékony, rövidszőrű Rhodesain ridgebacknél). A meleg éghajlatokról származó fajták általában rövidszőrűek, így szőrzetűk majdnem vízálló és jó szigetelést biztosít. A drótszőrű fajtáknak vastagabb fedőszőrzetük van, amely tökéletes védelmet nyújt időjárási hatások és a harapás ellen is. A legtöbb fajta évenként vedlik, habár ez a ciklus bizonyos mértékben függ a hőmérséklettől, a nappali órák számától, a hormonális tényezőktől, illetve az étrendtől és a genetikai adottságtól is. Ősszel, ahogy a nappalok rövidebbek lesznek, a kutyák szőrzete megvastagszik, szőrszálaik hosszabbak lesznek, amit aztán tavasszal - amikor a vastag bunda fölöslegessé válik - levedlenek. A szőrnövekedés a nyári hónapokban a leglassúbb. Mancsaikat nagyon erős bőrszövet borítja, talppárnáikat kemény, ellenálló hámréteg védi. A talppárnák bőrének rugalmasságát izzadságmirigyek segítik.
A yorkshir-oknak hosszú szőrzetük van.
A rottweiller-eknek rövid szőrzetük van
A kutya csontváza robusztus szerkezet, amely tökéletes vázat biztosít a test számára. Erős koponyáját és füleit és szemeit védő mélyedések találhatók, a nyaki csigolyák nyúlványain erős izmok tapadnak. A lapockák csak izmok révén kapcsolódnak a törzshöz, és ez a futáshoz kivételes hajlékonyságot biztosít. A hosszú bordák alkotta mellkas védi a létfontosságú szerveket. Válla és csípője tengelyként szolgál lábainak kecses, összehangolt mozgását. Az első és a hátsó lábak közti súlyeloszlás nagyjából egyenlő.
A csontok izületek révén kapcsolódnak egymáshoz, míg az izmokat inak kötik a csontokhoz. A kutyák ina jól fejlettek, az ínszalagsérülés ritka, de túlzott terhelés hatására egyes inak elszakadhatnak. Az egyik leggyengébb pont a térd, amely sok középkorú, túlsúlyos sántító kutya bajának a forrása lehet.
Három alapfejformát különböztetünk meg: keskeny koponya hosszú pofával (dolcocephalikus fej - mint a vizsláé) és széles fej a rövid pofával (brachycephalikus fej - mint a bokszeré, amely a rövid orrú mopsznál vitték a végletekig, amelynek szinte nincs orra).
A legtöbb kutyának jó adottságaik vannak a hosszú távú futáshoz. Lapockáik és medencecsontjuk elrendeződése, lábcsontjaik és gerincoszlopuk ízesülése a legtöbb fajtának könnyed, gyors mozgást tesz lehetővé. Némely fajtát úgy tenyésztettek, hogy bizonyos járásmódot hangsúlyozzanak: pl. a német juhász "repülő ügetéséről" híres - mintha siklana a föld felett, habár egyik lába mindig a földet éri. Az angol agarak - amelyeket gyorsaságuk miatt tenyésztettek ki - akkor érzik magukat a legjobban, ha galoppozhatnak. Gerincoszlopuk rendkívül hajlékony, ami lehetővé teszi számukra, hogy mind a négy lábukat egyszerre kinyújthassák - így mindegyik a levegőben van. A rövid lábú tacskókat föld alatti borzvadászatra tenyésztették ki, és kolbászszerű formájuk miatt könnyen be tudnak bújni a szűk járatokba is.
A dobermanokank keskeny a koponyájuk
A Boxereknek erős, széles fejük van
