Kiképzés |
||
Tanácsok az idomításhoz
A megfelelő név kiválasztása és következetes használata fontos része a kölyök idomításának. Válasszunk egy rövid, egyszerű nevet, és mindig ezt használjuk, ha a kutyához beszélünk. A kölyök csak néhány szót ért, és inkább a hangsúlyra figyel, mint arra, mit mondanak neki, ezért csak egy szót használjunk egy parancsra. Például ne váltogassunk a "lábhoz" és az "ide gyere" parancsszavakat, mert ez összezavarja a kutyát. Beszéljünk halkan a kutyához, emiatt jobban oda kell figyelnie arra, mit mondunk. Használjunk kézjeleket, különösen szabadtéren, hogy megerősítsük mondanivalónkat. A kutyakölykök energikus teremtmények, viszont hamar elfáradnak. Nyilvánvalóan kevesebb mozgásra van szükségük, mint felnőtt társaiknak; különösen a nagyobb testű fajtákat kezeljük óvatosan, mert ezek később érik el a kifejlett kort, lábaik és izületeik maradandóan károsodhatnak a túl nagy terheléstől. Mivel a kölykök csak rövid ideig tudnak odafigyelni, tartsunk rövid órákat. Napi négyszer 15 perc bőven elég egy fiatal kutya számára. Mindig dicsérjük meg, ha engedelmeskedett. (Két csoport van: jutalomfalat és játék "centrikus" kutyák, tapasztaljuk ki melyiket használjuk az idomításhoz, ez megkönnyíti a munkát). A jutalomfalatkák jelzik a kölyöknek, hogy elégedettek vagyunk, de a gyakorlatok ismétlésével csökkentsük a jutalom mennyiségét addig, míg jutalom nélkül is elvégzi azokat. Ami a legfontosabb, hogy az idomítási gyakorlatok legyenek mindig játékosak, és azt se felejtsük el, hogy a kölyök az idomítást is csak játéknak veszi, így türelemmel kell lennünk iránta, s meg kell őriznünk humorérzékünket. Minden idomítási gyakorlatot játékkal zárjunk
1. Hagyjuk, hogy a kutyakölyök megnézze és megszaglássza a pórázt és a nyakörvet. Rövid időre tegyük fel a nyakörvet és a pórázt, hogy a kutya megszokhassa őket. Soha ne tegyünk fojtópórázt egy kölyökre, mert egy erősebb rántás megijesztheti, vagy a póráz beakadhat valahova, és a kutya megfulladhat.
2. Tegyünk egy könnyű pórázt a nyakörvére, tartsuk lazán és induljunk el, miközben ebünket nevén hívogatjuk. Ha a másik irányba indul el, menjünk vele, a pórázt lazán tartva, és beszéljünk hozzá. A cél az, hogy a kölyök hozzászokjon a pórázhoz. Hat vagy hét ilyen próbálkozás után, amikor a kölyök már hozzászokott a nyakörvhöz, vigyük rövid, 15 perces sétára a környéken. Közben próbáljuk meg elképzelni, milyen nyomasztó lehet egy fiatal kutyának a forgalom, a siető gyalogosok és az ezekkel járó zaj.
A legjobb módszer, hogy rávegyük a kutyát arra, amit akarunk, a pozitív megerősítés, vagyis a helyes viselkedés jutalmazása - és a rossz magatartás figyelmen kívül hagyása, vagy gyengéd helyreigazítása. A fizikai büntetés elfogadhatatlan - ezzel önmagunk ellen is dolgozunk. A helyes viselkedés jutalmazása növeli az adott viselkedés ismétlődését, míg a helytelen viselkedés büntetése nem csökkenti ugyanilyen mértékben annak előfordulását. Fontos, hogy következetesek legyünk, és türelmesek - egy kutyának könnyű összekevernie a jutalmat és a helyreigazítást. Ha például egy kutya a mező túlsó oldalán van, és többszöri hívásunkra sem jön oda, joggal dühönghetünk. Ha rákiabálunk, amikor visszajön, tulajdonképpen büntetjük azért, amiért engedelmeskedett parancsunknak (bármilyen lassan is!), ezért valójában jutalmat kellett volna kapnia. A kutya a jutalmat vagy a korrekciót legutóbbi tettével hozza összefüggésbe, így ebben az esetben a büntetést azzal, hogy visszatért gazdájához.
 |
