Kiképzés |
||
Kiképzés |
Zárt, külső térben:
A "Gyere ide!" parancsszó alapvető fontosságú, ami nélkül semmilyen más fejlődés nem érhető el. A hívásra szoktatást kezdjük házon belül, mielőtt kimennénk gyakorolni. Ne engedjük el a kutyát a pórázról, ha esélyt látunk arra, hogy elszalad, és nem jön vissza. Soha ne hívjuk a kutyát, ha meg akarjuk feddni, mert akkor ezt a büntetéssel fogja összefüggésbe hozni, így legközelebb vonakodni fog végrehajtani a parancsot.
Kiképzés |
1. Álljunk kis távolságra az állattól, kezünkben jutalomfalattal. Tartsuk úgy a falatot, hogy a kutya láthassa, ezután mondjuk ki a kutya nevét, és a "Gyere ide!" parancsot.
2. Amíg a kutya felénk közeledik, beszéljünk hozzá halkan, és mondjunk olyanokat, hogy "jó kutya" vagy "ügyes kutya". Hajlítsuk be a térdünket, hogy a jutalomfalat közelebb legyen a kutyához, és üdvözölve őt, tárjuk szét a karunkat.
3. Amint a kutya odaért hozzánk, térdeljünk le hozzá, és adjuk oda a jutalmat, miközben simogatjuk.
1. A legtöbb kutya, különösen a kölyökkutyák, nem szeretik, ha kontroll alatt tartják őket, így amint elengedtük az ebeket a pórázról, elfutnak. Miután ez megtörtént, nem is fognak szívesen lemondani szabadságukról, ezért hagyjuk, hadd futkározzanak. Amikor megnyugodtak, hívjuk őket a nevükön a "Gyere ide!" paranccsal.
2. A kutyánk erre valószínűleg úgy fog reagálni, hogy néhány lépést felénk tesz. Dicsérjük meg ezért, és mondjuk, hogy "jó kutya".
3. Tegyünk egy lépést hátra és hívjuk oda a kutyát, miközben lábunkat paskoljuk. Ha odamegy, ne tegyük rá a pórázt egyből, hanem dicsérjük meg, adjunk neki jutalmat, beszéljünk hozzá, és csak aztán tegyük fel a pórázt.
4. Alighanem sok türelembe és időbe fog kerülni, hogy parancsra jöjjön a kutya, s nem valószínű, hogy elsőre jönni is fog. Ha félúton másfelé indul, menjünk ki látótérből, akkor kíváncsiságból követi fog minket. Soha ne büntessük meg azért, ha nem reagál. Inkább addig gyakoroljuk, amíg első szólításra nem jön. Amikor már biztosak vagyunk benne, hogy tudja, mit kell tennie, próbáljuk ki nyílt téren is.
1. Tegyünk pórázt a kutyára, miközben beszélünk hozzá, hogy a kutya megnyugodjon. Álljunk a kutyával szemben és lépjünk hátra néhány lépést, miközben bal kezünkben a póráz, másikban pedig egy jutalomfalatot tartunk.
2. Hívjuk oda a kutyát, s amikor odaér, emeljük fel a falatot a feje fölé. A kutya, ahogy követi kezünket, hátsó lábai be fogja hajlítani, hogy leüljön, eközben mondjuk azt, hogy "ÜL!". Ha leül, dicsérjük meg, és adjuk oda jutalmát.
3. Végezzük el többször ezt a gyakorlatot egyre kevesebb jutalommal, végül a szóbeli parancs is elég lesz.
1. Tegyünk pórázt a kutya nyakörvére. Ültessük le, és a pórázt lazán tartva lépjünk el tőle. Most adjuk ki a "Maradsz!" parancsot. Kézzel is megerősíthetjük ezt, úgy, hogy fölemeljük tenyerünket a kutya elé. (Emlékezzünk rá, hogy következeseknek kell maradnunk, tehát ha a kézjelet is használni akarjuk, akkor minden esetben használnunk kell.)
2. Járjunk a kutya körül, megtartva a szemkontaktust. Ha megpróbál felkelni, ültessük le megint. Ha egyhelyben marad, amíg ötig számolunk, menjünk vissza hozzá, dicsérjük meg, és adjunk neki jutalmat. Ismételjük meg a gyakorlatot, fokozatosan messzebbre távolodva tőle, egyre hosszabb ideig.
3.Amikor a kutya megtanult egyhelyben maradni, ismételjük meg a gyakorlatot, de ezúttal engedjük el a pórázt. Amíg engedelmesen ül egyhelyben, adjunk neki jutalmat, s dicsérjük meg. Figyeljünk arra, hogy ezt az előtt tegyük meg, mielőtt megengednénk, hogy elmozduljon.
1. Rejtsünk el kezünkben egy jutalomfalatot. Ültessük le a kutyát, és mutassuk meg neki a falatot.
2. Vigyük le kezünket a jutalomfalattal a földig, miközben azt mondjuk "Feküdj!". A kutya valószínűleg le fog feküdni, hogy elérje a jutalmat. Jutalmazzuk meg, dicsérjük a kutyát - és gyakoroljuk tovább.
Amint kutyánk idősebb lesz, tanítsuk meg neki, hogyan feküdjön nyugton, ha sok zavaró dolog történik körülötte. Ha meg tudjuk tanítani, hogy engedelmeskedjen erre a parancsra ilyen körülmények között is, akkor fogjuk tudni irányítani akkor is, ha fel akar ugrálni az emberekre. A kezdeti idomítás viszont egy nyugodt helyen történjen.
Problémamegoldás
Ha a kutya nem ül le, egyik kezünkkel fogjuk meg a nyakörvét, míg a másikkal nyomjuk le a hátsó felét, miközben mondjuk, hogy "Ül!". Ha ezt megtette, dicsérjük meg.
Problémamegoldás
Ha a kutya nem reagál az ehető jutalomfalatokra, próbálkozzunk játékkal. Ha könnyen elterelődik a figyelme, használjunk sípolós játékot.
Amikor kutyánk megtanulta a "Gyere ide!" parancsot, a következő, amit meg kell tanulnia, az "Ül!" parancs. Némely kutyának meg lehet ezt tanítani egyszerűen azzal, hogy azt mondjuk "Ül!", közben lenyomjuk a hátsó felüket - de másoknál ennél többre van szükség.
"Maradsz!"
Tanítsuk meg kutyánknak, hogy egyhelyben maradjon, amint megtanulta az "Ül!" parancsot.
"Feküdj!"
Problémamegoldás
Ha egy kutyakölyök nem akar lefeküdni, emeljük fel a pitiző pozícióba, és két mellső lábánál fogva fektessük le, ezután dicsérjük meg. Ha megint fel akar kelni, gyengéden nyomjuk le a marjánál fogva néhány pillanatra.
