www.vadallatok.hu
Bár a tengerimalacok a világ meleg éghajlati övéből származnak, az Andok magas hegyoldalain élnek, ahol a telek nagyon hidegek. Így a mi mérsékleti éghajlatunkon is tarthatóak egész éven át a szabadban, bár a hidegebb téli hónapokban több védelmet kell biztosítanunk a megszokott ketrecüknél. A hosszan tartó nedves, ködös idő még ártalmasabb lehet az egészségükre, így tartózkodási helyük mindig legyen száraz.
A tengerimalacok számára tervezett ketrec nagyjából megegyezik a nyulakéval, csak annál alacsonyabb. Ez nemcsak azért van, mert a tengerimalacok kisebbek, hanem azért is, mert ők kizárólag a földön mozognak, nem másznak és nem egyenesednek fel sosem. Így számukra előnyösebb, ha inkább az alapterületüket növeljük meg.
Több tengerimalacot gyakran emeletes ketrecben tartanak. Ez tulajdonképpen nem más, mint sok kisebb kuckó egy nagy "panelházzá" összerakva. Itt is ügyelni kell arra, hogy az alsó szinte ne érintkezzenek a talajjal, nehogy átnedvesedjen. Az egyes "lakások" padlózatás gondosan készítsük el, legjobb, ha felületkezelt munkalapokból állnak. Használjunk alomtálcákat is, hogy minél kevésbé tegyük ki a vizeletnek, vagy más nedvesedésnek a faanyagot. Ezt nem csak a könnyebb tisztántartás, de az is indokolja, hogy így nem kezd el olyan hamar rohadni a padlózat.
Az emeletes elrendezésű ketrecek ajtaját úgy készíttessük, hogy azok kinyitásakor a bennlakók ne tudjanak hirtelen kijutni, hiszen a legkisebb esés is végzetes következményekkel járhat. Ezt jóval könnyebb egy rácsos ajtó esetén elkerülni, mivel így már az ajtó kinyitása előtt láthatjuk bent az állatot, míg egy tömör faajtó esetében történhetnek váratlan balesetek. Biztonsági okokból minden ajtót az alsó felén rögzítsünk zsanérokkal, mert a lefelé nyíló ajtón keresztül még akkor sem esik ki a kedvencünk, ha közvetlenül éppen ahhoz támaszkodva üldögélt volna.
Ez a háromszög keresztmetszetű szerkezet rendkívül népszerű, mert a tengerimalacok számára előnyös elrendezésével nagy mozgásteret biztosít nekik a gyepen. A minden oldalról - tehát alulról is - zárt ketrec egyik része fedett kuckó, melyből szabad átjárás nyílik a kifutó részbe.
A kifutó alja 5 cm lyuknagyságú dróthálóból készül, ez jóval nagyobb szenű, mint az oldalakat alkotó rács, így egyszerre tartja bent a tengerimalacot és biztosítja számára a fű között való mozgást. Akkor is beválik, ha a talaj egyenetlensége miatt kisebb buckák vagy gödrök fölé kerülne, hiszen az állat nem tud kiesni a réseken, és a háló elég jól fölveszi a talajfelszín alakját. További előnye, hogy macskák vagy más ragadozók alulról való bejutását is megakadályozza. A ketrec egyik végén tömör oldallapokból készült kuckó található, ahol kedvencünk menedéket találhat a pihenéshez, vagy a rossz időjárás elől.
A ketrecet olyan helyre tegyük, ahol a nap legmelegebb óráiban is talál némi árnyékot az állat. A tengerimalacok szívesebben táplálkoznak rövid, friss fűben, mint magas zsombékok között, ezért az a legszerencsésebb, ha rendszeresen rövidre nyírott gyepfelületre tudjuk helyezni a kifutójukat. Mindig ügyeljünk azonban, hogy a gyomirtóval kezelt, vagy nemrégiben felülvetett és műtrágyázott gyep káros lehet az egészségükre. Abban többnyire biztosak lehetünk, hogy a mérgező növényeket a tengerimalac ösztönösen elkerüli, így emiatt nem kell ellenőriznünk a füvet.
Elhelyezés
Kertben tartás |
||