Nyulak tenyésztése |
||
A nyulak rendkívül könnyen tenyészthetők, hiszen gyorsan szaporodnak, de mielőtt pároztatnánk őket, van egy fontos teendőnk. Az anya egy alkalommal akár tíz, vagy még több utódot (nyúlfit) is világra hozhat - és ezek jövőbeli elhelyezéséről nekünk kell gondoskodnunk. Néha persze nem várt vemhesülés is előfordulhat, ha az egyik, addig nősténynek gondolt állatról az ivaréréskor kiderül, hogy valójában baknyúl. Két nőstényt tarthatunk egy ketrecben, főleg, ha együtt is nőttek fel és megszokták egymást, ez azonban megnöveli az álvemhesség esélyét. A bakok (hím nyulak) az ivarérett kor elérése után gyakorta csetepatékba keverednek egymással, ezért inkább elkülönítve tartsuk őket.
Az ivarérés fajtától függően más-más korban következik be, általános, hogy a kisebb termetű fajtáknál hamarabb - így például a holland már 18 hetes korában, az óriás fajták pedig körülbelül 28 hetesen képesek szaporodni. Mivel a nőstények hamarabb válnak ivaréretté, mint a hímek, az első pároztatási kísérlet sikertelensége sokszor a hím alacsony spermium-számával magyarázható. A legtöbb egyed öt-hat hónapos korában szaporodik először sikeresen.
Az ivarérett egyedek ivarának meghatározása könnyebb, mint a fiataloké, mert ekkora fejlődnek ki teljesen a külső ivarszervek. A bak heréit védő herezacskó a hímivarszerv nyílása és a végbélnyílás között található. A lágyékmirigyek szőrtelen, szaganyagot termelő szervek, melyeket két oldalról fogják körül a péniszt. Más jelek is utalnak még a hím ivarára, például az áll alatt megduzzadó előke, melytől az állat úgy néz ki, mintha tokája lenne (a túltenyésztés miatt ez a toka a nőstényeknél is kialakulhat).
Előzetes
A szaporodási ciklus
A ciklust befolyásoló sok tényező körül a legfontosabb a napfényes órák száma. Ez indítja be a szexuális aktivitást minden tavasszal, ami majd a nyár végétől, ahogyan a nappalok rövidülnek, megint szünetel a következő tavaszig. Ez azt is jelenti, hogy a nyúlfiókák pontosan akkor jönnek a világra, amikor a legjobbak a túlélési esélyeik.
A nyulak szaporodási ciklusa a legtöbb más emlőséhez képest szabálytalan. A peteérés nem szabályos időközönként történik, hanem mintegy a párzási aktusra adott válaszul, a párosodást követő 9-13. órában. Ez biztosítja a lehető legmagasabb vemhesülési arányt, hiszen így a spermium és a petesejt egyszerre lesz a nőstény ivarszervében. Ha nincs megtermékenyülés, néhány nap alatt újabb petesejtek válnak éretté, ez idő alatt a nőstény nem mutat kedvet a párosodásra. A fogékony periódus amúgy könnyen megállapítható a vulva vörös, megduzzadt állapotából. Ilyenkor helyezzük át a bak ketrecébe úgy 30 percre, ez alatt az idő alatt végbe is fog menni a párzás. Néha azonban ajánlatos megismételni a pároztatást.
A kiállítási állatokat tenyésztők jóval több anyát tartanak, mint bakot, mert egyetlen bak hetente akár öt nőstényt is megtermékenyíthet. Így hát egy jó tenyészet igazi alapköve egy jó minőségű bak, hiszen ő sokkal fontosabb szerepet játszik a tenyésztési programban, mint akármelyik anya. Egy sikeres tenyésztési programhoz elengedhetetlen, hogy pontos feljegyzéseket vezessünk a pároztatásokról és az egyes vérvonalak leszármazási kapcsolatairól.
A kisnyulak legtöbbször kora reggel jönnek a világra, az első és az utolsó testvér megérkezése között körülbelül egy óra telik el. Az ellés általában problémamentes, néha előfordulhatnak azonban fennakadások, főként, ha túl nagyok a magzatok. Ha az anya nyugtalan, és hasztalanul erőlködik, azonnal lépjünk kapcsolatba az állatorvossal. Egy egyszerű oxitocininjekció általában elég, hogy túljuttassa az anyát az akadályon, de a magzatok egészségét ez sem biztosítja. Császármetszésre rendkívül ritkán kerül sor.
Ha már közel az ideje, tartsuk szemmel az anyát, de ne avatkozzunk be addig, amíg a dolgok mennek a maguk útján. Mindenekelőtt: ne akarjuk számon követni az alom kiteljesedését, mert ez annyira megzavarhatja az anyát, hogy elhagyhatja, vagy akár meg is ölheti kicsinyeit, ha megérzi rajtuk az emberszagot (persze nem minden esetben). Ha mégis muszáj megnéznünk a kicsiket, vonjuk el az anya figyelmét táplálékkal, és óvatosan közelítsünk a fészekhez, mondjuk egy ceruzával, amelyet előtte a fészekanyaghoz és az anya bundájához is hozzádörzsöltünk. Ez remélhetőleg nem okoz megrázkódtatást az anyának.
A leendő anyát - ha eddig más állatokkal együtt is tartottuk - most mindenképpen helyezzük át egy ketrecbe, ahol egyedül lehet a vemhessége ideje alatt. 10-14 nap után állapíthatjuk meg biztosan, hogy sikeres volt-e a pároztatás, ebben segít a vemhesség megállapításába leírtak.
A vemhesség szemmel látható jelei a 24. nap táján kezdenek mutatkozni, amikor az emlők megduzzadnak. Ettől az időtől fogva kerüljük az anya kézbevételét, nehogy spontán vetélés következzen be nála. Biztosítsunk számára elegendő fészekanyagot vagy fészekládát, hogy elkészíthesse a "gyermekágyat".
Ahogy közeleg az ellés ideje, a hasáról tépett szőrcsomókkal fogja kibélelni fészkét, hogy az minél puhább és melegebb legyen.
Ebben az állapotában több táplálékra van szüksége, mint egyébként, hiszen a magzatok növekedése a vemhesség utolsó harmadában a leggyorsabb. Egyes tenyésztők a vemhesség utolsó napjaiban táplálékkiegészítésül málnaleveleket adnak, abban a hiszemben, hogy ez megkönnyíti az ellést. A terhesség átlagosan 31 napig tart, a nyúlfik a 29. és a 34. nap között bármikor világra jöhetnek, ha azonban ennél is tovább tart a kihordás, megnő a valószínűsége, hogy halva születnek.
A kisnyulak születésükkor teljesen magatehetetlenek, de gyorsan növekednek. Négy- és hétnapos koruk között elkezd kinőni a szőrük, újabb két-három nap múlva pedig a szemeik, majd a füleik is kinyílnak. Külső füleik, melyek világra jövetelükkor szintén aprócskák, gyorsan növekedésnek indulnak. Körülbelül hét hétig szopnak, de már háromhetes koruktól előmerészkednek a fészekből.
Az anya általában minden gond nélkül felneveli kicsinyeit. Ha valami miatt mégsem tudná megfelelően szoptatni őket, a kisnyulak panaszos hangjelzéssel figyelmeztetni fognak minket a bajra. A probléma oka legtöbbször a tejmirigyek elfertőződése, amit szaknyelven mastitisnek hívnak. A gyulladt emlők először vörösek és fájdalmasak, a betegség előrehaladtával pedig gyakran előfordul, hogy a csecsbimbók megkékülnek. A csecsgyulladás sürgős beavatkozást igényel, ezért ne késlekedjünk az anyát azonnal állatorvoshoz vinni. Ezzel nemcsak neki teszünk jót, hanem magunkat is megkíméljük a kisnyulak felnevelésének fáradalmaitól. Mindenesetre, ha kisnyulaink vannak, mindig legyen a háznál kalcium-kazeinát és tehéntej, mert előfordulhat, hogy mesterségesen kell táplálnunk a kicsiket.
Ha egy anya túl sok nyúlfit ellik egyszerre, tanácsos a kölykök egy részét dajkaságba adni egy olyan nőstényhez, ami körülbelül ugyanakkora, de kisebb méretű almot ellett. Ez legjobb, ha az ellés után tíz napon belül hajtjuk végre, de ha szükséges, az első három héten belül még később is megtehetjük. Ha egy szoptató anya megbetegszik, inkább ne tegyük át más nőstényhez a kicsinyeit, hiszen ezzel esetleg a betegséget is átvisszük egyik ketrecből a másikba. Mindig igyekezzünk a fiatalabb egyedeket kiválogatni az örökbefogadásra, mert ezeket nagyobb eséllyel befogadja a "nevelőanya". A kisnyulakat helyezzük új alomtársaik mellé, és adjunk időt, hogy megszokják a megváltozott helyzetet. Lassan át fogják venni új testvéreik szagát. Az anyát legalább egy órára távolítsuk el a ketrecből. Ez nem fog ártani a kicsiknek, hiszen a nyulak naponta csupán egyetlen alkalommal, mindössze három percig szoptatnak.
Életük első három hetében a kisnyulak kizárólag anyatejjel táplálkoznak. Ez alatt az idő alatt anyjuk sokkal több vizet iszik, mint máskor, ez a tejtermelés miatt kell. A legtöbb nyúlnak mindem 100 gramm testtömegre 10ml vízre van szüksége naponta, ez a szoptatás alatt akár 90 ml-re is emelkedhet.
