A Rex nyulakat megkülönböztető tulajdonság a fedőszőrök hosszúságában nyilvánul meg. Ezek éppen akkorák, vagy egy kicsit rövidebbek (kb. 12 mm hosszúak), mint az aljszőrzet szőrszálai, így alakítva ki a fajta jellegzetes, puha, rövid bundáját, mely leginkább a bársonyra hasonlít. Amikor ez a mutáció elsőként jelentkezett, rendkívül népszerűvé vált a prémkereskedők körében, annak ellenére, hogy a prémjük túlságosan érzékeny. A Rex szőrzetének teljes szépsége csak a kifejlett példányokon érzékelhető igazán, kb. nyolc hónapos koruktól kezdve.
  Azonkívül, hogy számos különböző Rexet hoztak létre, más fajtákban is sikerült kialakítani a Rex szőrzetet. A Rexek hagyományos fajtája a Castor Rex, ez az aguti mintázatú sötét palakék és narancs színezetű nyúl. Az egyszínűségek közül igen tetszetős küllemű a Fekete Rex csakúgy, mint a melegbarna színű havanna. Nagyra értékelik a piros szemű, fehér színű Hermelin Rexet is.
  Színváltozatok között létezik a Csincsilla Rex is, melynél - éppen a megrövidült fedőszőrök miatt - rendkívül nehéz a kívánatos kontrasztosságot kialakítani. Találkozhatunk a Harlekin fajtából kialakított Harlekin Rexszel csakúgy, mint a pointed Himalája Rexszel. A fentieken kívül igen népszerű a Pöttyös Rex, más néven Dalmata.
  Két jellegzetes, bár ritka formája is létezik a Rexnek, az egyik a Nagy-Britanniában 1924-ben kialakult Oposszum Rex, melynek szőrszálai mintegy 3,75 cm hosszúak. A szőrszálak különleges irányultsága folytán bundája minden irányból egyenletes színűnek tűnik. Az egyes példányok színe legkönnyebben a füleken, a pofákon és a lábfejeken állapítható meg, mivel itt nem ezüstös árnyalatúak a szőrszálak. Legnépszerűbb a fekete színváltozat. Ezeket a példányokat a Chifox Rex és a Gyapjas Argente keresztezésével állították elő, így leszármazásuknak köszönhetik ezüstös színüket.
  A manapság rendkívül ritka Astrex kicsivel később, a 30-as években alakult ki. Ennek a fajtának göndör szőrszálakból álló, testhez simuló szőrzet fedi a testét, kivéve a pofát, füleket és lábfejeket. A kiállítási példányok szőrének mesterséges göndörítése szigorúan tilos. A fajtának számos színváltozatát tenyésztik.
  A legújabb kitenyésztett Rex, amely 1990-ben történt elismerése óta egyre növekvő népszerűségnek örvend, a Mini Rex. Ezek az apró termetű nyulak 1,4-1,4 kg-ot nyomnak, színváltozataik száma egyre növekszik.

Egy másik német fajta, melyet az ország keleti felén található Thüringiai-erdő térségében tenyésztettek ki. Valószínűleg a Himalájai és az ezüst keresztezésével, az 1800-as évek végén alakult ki, de ősei között ott van az Óriás Pillangó is. Ez utóbbi leszármazottai a borostyánkő színű, ún. Chamois nyulak. A Belga Óriással történt későbbi keresztezések során alakult ki a fajta mai formájában, melynek példányai 4 kg-nál is nehezebbek lehetnek.

TAN

Ez a fajta egy régi angol tenyészetből eredeztethető, ahol üregi és házi nyulakat egyaránt tartottak. Az első hasonló színezetű példány 1880 körül tűnt fel, és talán egy üregi nyúl és egy Holland pároztatásából származott. A tudatos tenyésztés során azóta sokat formálódott, nemcsak kisebbé, de szelídebbé is vált. A Belga nyulakkal való keresztezések folyamán egyre sötétebb színezetű lett a hasalja, és megnyúlt a teste.
  A vöröses és a sötét színű részek között éles határvonalnak kell lennie. Vörhenyes szőrszálak keretezik a szemeket, az orrtájéktól a szájkörnyékre terjednek, illetve háromszög alakú foltot formálnak a tarkón. A hasaljon és a fülek belsejében is ilyen színű a szőrzet.
  A Black-And-Tan változat után megjelent a Blue-And-Tan, a kékkel, majd a lilával és a barnával kombinált változatok is. A lilát a Marburgival való kerezstezések során sikerült elérni. Ezeknek a nyulaknak a testalakja zömök, lekerekedett. 2,3-3,2 kg közötti tömegűek, csinos külsejük miatt mind a kiállítók, mind a hobbiállattartók között kedveltek.